március 19, 2024

A jégkorong szabályai

A pályán két 6-6 játékosból álló csapat küzd egymással. A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van. Ezzel a tollal igyekeznek a vulkanizált gumiból szült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű) korongot az ellenfél kapujába beütni. A mérkőzések tartama 3 X 20 perc tiszta játékidő. Az egyes harmadok között 10 perc pihenőidő van.

A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A pályát a jégfelülettől számítva 122 cm-nél magasabb és 144 cm-nél alacsonyabb palánk veszi körül.

A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal. A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5, a kapu magassága 122, szélessége 183 cm. A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több; mint 100, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm. A kapufákat, a keresztrudat és az egyéb kaputartozékokat pirosra kell festeni.

Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű. A semleges harmadban 4 db 30 cm átmérőjű piros bedobópontot kell festeni.

Egy csapat 6 játékosból áll: kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső.A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus. Játék közben egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet.A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. A büntetését letöltő játékos csak akkor, ha a büntetőpadról a pályán át saját cserepadjához korcsolyázott.A sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia. Ha a kapust a sérülése miatt cserélni kell, további 5 percig várni kell, hogy a cserejátékos a kapus öltözékét magára ölthesse.

Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőnek kiálló részei nem lehetnek. Az ütő maximális méretei : a külső saroktól a nyél végéig 135, a külső saroktól az ütőtoll végéig 37 cm.Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. (A kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben 9 cm-nél nem lehet szélesebb.)A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mert sérüléseket okozhat.A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja. A kapus lábszárvédőjének szélessége felcsatolt állapotban nem lehet több 25 cm-nél.A teljes védőfelszerelést – a kesztyűt, a fejvédőt és a kapus lábszárvédőjét kivéve – a mez, illetve a sportszár alatt kell viselni.

 

A büntetések a tényleges játékidőbe beleszámítanak, a következők szerinti fokozatban:

– kis büntetés

– technikai büntetés

– nagy büntetés

– fegyelmi büntetés

– végleges kiállítás

– büntetőlövés.

 

A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető. Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki. Technikai kis büntetés is 2 percet von maga után. A csapat bármely tagját kijelölheti a kapitány, és ennek a játékosnak azonnal el kell foglalnia helyét a büntetőpadon. A kis büntetés megszűnik, ha a kiállított játékos csapata gólt kap. A csapat akkor kiegészülhet.

 

A mérkőzés folyamán az első nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné. A második esetben is 5 pere a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig 1 nem mehet vissza a jégre (nagy büntetés + fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható. Harmadik nagy büntetést kapott játékos végleg kiáll a játékból (nagy büntetés + végleges fegyelmi büntetés).

A fegyelmi büntetés minden játékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10 perces kizárásból áll. Egy cserejátékos azonnal helyettesítheti a megbüntetett játékost.

Egy játékosnak a játék teljes hátralevő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni. Ez a játékos nem vehet részt addig további mérkőzéseken, amíg ügyét az illetékes fegyelmi szerv nem tárgyalta.

A következőképpen kell végrehajtani a büntetőlövést: a korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni s gól elérését megkísérelni. A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, míg a támadójátékos a korongot meg nem érintette, ezután a kapus megkísérelheti a korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani.Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. Nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal. A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon. A végrehajtás megkezdése előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé. Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni. A büntetőlövés kivitelezéséhez szükséges idő nem számítható a szabályos játékidőbe.

Kapust nem lehet kis, nagy vagy fegyelmi büntetésért kiállítani. Azonban a második nagy büntetésnél a kapust végleges fegyelmi büntetéssel kell sújtani, a játékból ki kell zárni és helyette egy mezőnyjátékos öltözhet be felszeretésébe, amire 15 perc adható.

 

a.) játék a testtel (bodicsek)

Kis vagy nagy büntetéssel kell azt a játékost sújtani – a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy annak következtében erősen a palánkhoz vágódik. Az egész pályán lehet testtel játszani, tehát nemcsak a védekező térfélen. Két lépés nekifutást lehet végrehajtani a támadáshoz. Ha a játékos több lépést tesz az összeütközés előtt, az meg nem engedett támadás és kis büntetést von maga után.

Kis és nagy büntetéssel lehet büntetni a játékvezető megítélése szerinti feleslegesen kemény játékot. Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli. Kis büntetés, ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik. Azért büntetőlövés jár, ha a kapu előterében csinálja ezt a mezőnyjátékos.

A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót. A játékos nyújtott kézzel megállíthatja a levegőben a korongot és maga elé ejtheti, de játékostársa felé nem. Nem érvényes a gól, ha a támadójátékos kézzel üti a korongot a kapuba.

b.) játék az ütővel

Ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa. Az ütővel ütni – a legsúlyosabb vétség. A korongot vezető játékos ütőjére adott könnyű ütés, mint védelmi akció, megengedett. Az ellenfél testére azonban nem szabad ütni. Kis büntetés jár érte, ha a játékos az ütőjét úgy használja, hogy azzal ellenfelének esését idézi elő. Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen. Kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost, aki a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt. Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezetőjátékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció be. fejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie. Ha gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni. Nagy büntetés jár akkor, ha ezt a szabálytalanságot a semleges vagy támadó harmadban követik el.

Bedobás

A korongot a játékvezető hozza játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell. Ha szabálysértés történt a támadó harmadban a támadócsapat részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik. Ha a védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott történik, ahol a megszakítás bekövetkezett. Ha a megszakítás a semleges harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre. A bedobást az oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni (természetesen, amennyivel kisebb a pálya, annyival csökken a méterek száma). Ha a játékot a szabályokban meg nem határozott ok miatt kell megszakítani, a bedobást ott kell végrehajtani, ahol a megszakítás történt.

Lesszabály

Lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van. A támadócsapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a támadó harmadba, tehát a kék vonalon legelőször a korongnak kell áthaladnia, és csak utána mehet be a támadójátékos.Az egyik zónában levő játékos a saját csapata játékosának nem adhatja le egy másik zónában (harmadban) a korongot, de ha egy támadójátékos a korongot hátrafelé, a támadó harmadban saját kapuja felé adja le, az ellenfél a korongot bárhol átveheti.A második lesszabály a hosszú les. A korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül. Az én védekező harmadomból a korongot csak a félpálya előtt veheti át egy játékostársam. Kivétel, ha magamat szöktetem, vagy ha a harmadból jött a játékostársam és úgy fogja meg félpályán túl a korongot. A felezővonal előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig; ha a korong mögött korcsolyázott. Ezzel a játékot felgyorsították. Félpályán. túl mindenhová lehet előreadni a korongot, csak itt már vigyázni kell a közönséges lesszabályra, hogy a támadó harmadba senki ne korcsolyázzék be, mielőtt a korong be nem ért volna.

A harmadik lesszabály a kapu előterében előforduló leshelyzet. Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen. A kapust nem lehet tehát mozgásában zavarni, ha a korong nincs a kapuelőtérben.

Tilos felszabadítás

Ha valamelyik csapat egyik játékosa a korongot a piros vonal mögül az ellenfél csapatának gólvonalán túl lövi, a játékot meg kell szakítani és a korongot a hibázó csapat közelében levő alapbedobó pontok valamelyikéről kell bedobni. Ha a korong az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. Ha a korong az ellenfél valamelyik játékosát érinti, mielőtt a kapuvonalat elérné tilos felszabadítás nem történt. Ezt a szabálytalanságot a csapatok időhúzás érdekében követik el. Szorongatott helyzetből kivágják a korongot a védekező harmadból, és ezzel – igaz, hogy csak pillanatokra – felszabadul a kapu a közvetlen veszélytől. Ezt a szabályt alkalmazni kell függetlenül attól, hogy a csapatok számszerűen egyformák vagy nem.

Gól

Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni. Ha a támadójátékos a korongot korcsolyával rúgja és az egyik védekező játékosról – kivéve a kapust – a kapuba jut, a gól érvényes.

Érvényes a gól, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba. Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba. Minden játékost, aki a korongot az ellenfél kapujába juttatja, a “góllövő” – nyilvántartásban kell feljegyezni.

A korong különböző helyzetekben

Ha a korong elhagyja a pályát, vagy a pálya fölött tárgyakat, üveget vagy hálót érint, kivéve a palánkot, a bedobást ott kell elvégezni, ahol utoljára egy játékos megérintette. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették. Kötelező a korongot előrejátszani. Az a csapat, amelynek saját védelmi harmadában van a korong, tartozik a korongot mindenkor az ellenfél kapuja felé játszani, kivéve, ha ebben az ellenfél csapatának játékosai megakadályozzák. Ilyenkor a bedobás a hibázó csapat védelmi harmadában, az alapbedobó körnél van. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen módon szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja anélkül, hogy őt az ellenfél támadná. Tömörülés esetén, vagy ha egyik játékos véletlenül a korongra esett és azt a játékvezető nem látja, a bírónak azonnal meg kell szakítani a játékot, és a bedobást ott kell elvégeznie, ahol a játékmegszakítás történt.

Meg kell szakítani a játékot, ha a korong a játékvezetőt érinti. Ha gólt érnek el oly módon, hogy a korong a játékvezető korcsolyájáról vagy testéről közvetlenül a kapuba jut, a gól érvénytelen.